Drávaköz

Filep Antal: Drávaköz
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Drávaköz: a Dráva és a Duna közötti terület elsősorban a szakirodalomban használt megnevezése, a Hegyalja és Drávaszög szinonimája.
Drávaszög: Baranya megye déli, részben 1918 óta Jugoszláviához tartozó területének újabb, szakirodalomban felbukkanó neve. Élő népi neve: Hegyalja.

Filep Antal: Alvidék
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Alvidék: a történeti Baranya megye délkeleti szöglete, legnagyobb részt a Duna-Dráva között fekvő Hegyalja vagy a tudományos irodalomban felvetett nevén a Drávaszög, Drávaköz területe.

Filep Antal: Hegyalja
(in: Kósa lászló – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
[Baranyai] Hegyalja: Baranya megye déli területének élő népi tájneve, ami az egykorú latin nyelvű írásokban, mint Tractus Submontanius is felbukkan. Az újabb néprajzi irodalomban a táj neveként bevezették a Drávaszög elnevezést. Legdélibb községei, Kopács, Laskó, Daróc lakói alfalusiaknak nevezik magukat. Lakossága középkori kontinuitású magyar, a középkor óta betelepülő délszláv és a 18. sz.-i betelepítésű német. A ~-i magyarok nyelve számos archaizmust őriz. Középkori mezővárosi hagyományokban gazdag népi kultúrája közvetlenül kapcsolódik az Ormánság és a Szlavónia-i magyarság szigeteinek műveltségéhez. Kiváló bortermő terület (Kő, Karancs, Csuza, Sepse, Hercegszőlős, Vörösmart magyar református lakosságú községeiben), hatalmas árterein élénk halászat, mocsári gazdálkodás bontakozott ki. A 19. sz. végén kialakuló kertkultúrája révén gyors polgárosulás indult meg. Lakosságát élénk gazdasági és munka-kapcsolatok fűzik Szlavóniához és Boszniához.

Kósa László: Dél-Dunántúl: Göcsejtől Sárközig
(in: Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Jelenlévő Múlt. Planétás Kiadó, Budapest, 1998.)
[...]
A Villányi-hegységtől délre fekvő Drávaszöget a fejlődésben korán megrekedt Ormánság választja el a Belső-Somogy-Szigetvidék összefüggő tömbjétől, magát, ezt a tájegységet is kettéosztja a közbeékelődött német-délszláv vidék egy homogén nyugati és egy etnikailag vegyes, de inkább magyarlakta délkeleti-déli részre. Baksay Sándor jellemzése, akár Dél-Somogyra is reáillenék, kiegyenlített paraszti polgárosulás fokán élő, vállalkozó szellemű népnek írja le az itt lakókat: „… társadalmilag kiképződött értelmes faj, mely háztartásában, szokásaiban, viseletében sokat ád magára, olvas és tanul, közügyek iránt érdeklődik; sok köztük a kész szónok, és sok, aki irodalmi ismereteivel, fogalmazásbeli könnyűségével meglep”. Népi műveltségükről viszonylag keveset tudunk. A születésszabályozás is összekapcsolja őket a déli csoportokkal. Pécs, Siklós, Mohács, délen Eszék közelségét viszonylag jól kihasználták. Földrajzi fekvésük, természeti környezetük – néhány folyómenti község kivételével – kedvező volt az intenzív állattartáshoz és a minőségi borok termeléséhez. Baksay viseletükről tett megjegyzéseiben „atillás és dolmányos magyarság selymes fehér népe” elismerő jelzővel illette őket. A férfiak télen szűrt és bundát is hordtak, még ekkor az asszonyok finoman hímzett főkötői a tájegység népének összetartozását is kifejezték. A díszes ünnepi viseletet a századelőn már elhagyták, de például a peremhelyzetű Kopács halászfaluban a kései gyűjtés még színes mesekincset vett számba.

Irodalom

• Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből. Újvidék – Eszék, 2004.
• Dunai N. János: Drávaszögi krónika. A Kettős család. Pannónia Könyvek, Pécs, 1997.
• Dunai N. János: Szülőföldem, a Drávaszög. Zágráb, 1999.
• Éger György: A Drávaszög demográfiai, etnikai és vallási jellemzői a népszámlálások tükrében (1869-1981). In: Régió, etnikum, vallás. Anonymus, Budapest, 1993.
• Gönyei (Ébner) Sándor: Drávaszögi hímzések. Magyar Népművészet XIV. Budapest, 1944.
• Gönyei (Ébner) Sándor: A Drávaszög néprajzi elkülönülése. Pécs Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” 1942. évi értesítője. Pécs, 1942. 38-64. o., V-XI. tábla
• Katona Imre: „Lábánál holdvilág, fejénél napsugár…” Drávaszögi és szlavóniai magyar folklór. Eszék, 1996.
• Katona Imre: Sárkányölő ikertestvérek. Kopácsi népmesék. Forum, Újvidék, 1972.
• Katona Imre – Lábadi Károly: „Egy szép dologrul én emlékezem.” Csöbrös István kopácsi énekeskönyve. Fórum Kiadó, Újvidék, 1993.
• Katona Imre- Lábadi Károly (szerk.): „Szedem szép rózsámat.” Népi mondókák, versek, dalok a Drávaszögből és Szlavóniából. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1986.
• Lábadi Károly: „Ahogy rakod tüzed.” Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
• Lábadi Károly: Drávaszögi ábécé. Néprajzi és folklór tájlexikon. HunCro-Drávaszög Alalpítvány, Eszék-Budapest, 1996.
• Lábadi Károly: „Hold letette, Nap felkapta.” Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
• Lábadi Károly: Kopács, a víz melletti falu. Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Zágráb, 1994.
• Lábadi Károly: Kopácsi vízi élet. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1987.
• Lábadi Károly: „Meg vagyok én búval rakva.” Ács Gedeon élete és feljegyzései a XIX. század végi drávaszögi népéletről. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1992.
• Lábadi Károly: Istennek hajlékai a Drávaszögben. A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai V. Budapest, 1994.
• Lábadi Károly: Istennek népei a Drávaszögben. Kopács, 2000.
• Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
• Lábadiné Kedves Klára: „Gyingyet-gyöngyöt asszonyának.” Drávaszögi (alfalusi) népi mondókák és gyermekjátékok. Eszék, 1989.
• Lábadiné Kedves Klára: Játékos gyermekélet a Drávaszögben és a Dráva mentén. Játékiskola II. Budapest, 1995.
• Lábadiné Kedves Klára: Napfény volt ringatója. Kopács, 2000.
• Pataky András: A kopácsiak hiedelme a „vezérhal”-ról. Ethnographia LXXIV. 1963.
• Szabó Zoltán: Hol található manapság Kelet-Szlavónia (és „Alsóbaranya” – „Baranya háromszög” – „Drávaköz” – „Drávaszög” és „Hegyalja”)? folkMAGazin 1999. VI/3. 14-15. oldal
• Tímár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. BML füzetek 109. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1988. 343-372. oldal