Sárrét

Kósa László: Sárrét
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Sárrét: a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös alsó folyásának egykori árterülete. Két kisebb tájra oszlik: a) A Nagysárrét Biharnagybajom, Szerep, Sárrétudvari és Nagyrábé községektől délen Füzesgyarmat – Szeghalom - Dévaványa, nyugatra Karcag – Kisújszállás - Túrkeve határáig, keleten Vértes – 2
Nagykereki községekig terjed. Nevezik Berettyó Sárrétjének is. b) a Kissárrét, vagy Sebes-Körös Sárrétje Csökmő – Vésztő - Komádi határától délen és nyugaton Békésig, keleten Biharugra, Körösnagyharsány községekig húzódik. A ~ vidékét a magyarság közvetlenül a honfoglalás után megszállta. Magyar lakossága – bár a török hódoltság alatt igen sokat szenvedett – a mocsarak védelmében sosem pusztult ki. A középkorban a Sebes-Körös mentét Nagyváradtól Berekböszörményig Rétköznek nevezték. A ~ elnevezés a 16-17. sz. -ban szorította ki a korábban használt Nagysár nevet, melyen azonban csupán a mocsarat értették, nem a vidéket. A ~ nagy része beletartozik a Körösköz névvel jelölt tájba is. A hatalmas ~-i mocsárvilágot a múlt század második felében ármentesítették. A környező községek lakossága ekkor tért át a külterjes állattartásról és a vízi életmódról az intenzív gabonatermesztésre és istállózó állattenyésztésre.

Irodalom

• Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd, 1985.
• Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete. Műveltség és hagyomány 17. Kossuth Lajos Tudomány Egyetem. Debrecen, 1975.
• Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járásának leírása. Nagyvárad, 1875.
• P. Madar Ilona: Sárrétudvari néprajza. Ethnica, Debrecen, 1993.
• P. Madar Ilona: Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvarin. Néprajzi Közlemények XVIII. (1973.)
• Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. Bolyai Akadémia, Budapest, 194l.
• Szűcs Sándor: A sárréti nádház és élete. Néprajzi Értesítő XXXV. 1943. 133-149. oldal
• Ujváry Zoltán (szerk.): Bakonszeg története és néprajza. Bakonszeg, 1990.

• Berettyóújfalu, Váncsod (Bihar vm.) 1954. (botos tánc; verbunk; verbunkos; csárdás) Ft.378.
• Derecske (Hajdu vm.) 1934. (verbunk) Ft.3.
• Derecske (Bihar vm.) 1951. (verbung; verbunk) Ft.106.
• Derecske (Bihar vm.) 1951. (verbunk, csárdás) Ft.107.
• Derecske; Őriszentpéter; Olad; Pötréte (Bihar; Vas; Zala vm.) 1954. (csapásolás; csárdás; csikóscsárdás; női cigánytánc; páros cigánytánc; férfi cigánytánc; friss csárdás; mozsártánc; bableves csárdás; ugrós; Bene Vendel tánca; csárdás; Bene Vendel frisse) Ft.363.
• Kismarja (Bihar vm.) 1951. (verbung; kanásztánc; bihari csárdás) Ft.113.
• Kismarja (Bihar vm.) 1989. (Parasztprímás hangszerjátékáról készült felvétel) Ft.1379.
• Kismarja (Bihar vm.) 1989. (Cigányzenekar hangszerjátékáról készült felvétel) Ft.1380.
• Kismarja (Bihar vm.) 1990. (Parasztprímás hangszerjátékáról készült felvétel) Ft.1384.
• Kötegyán (Bihar vm.) 1954. (verbunk; csárdás) Ft.653.
• Mikepércs (Hajdu vm.) 1955. (magyar szóló; verbunk) Ft.286.
• Mikepércs; Váncsod; Ajak; Polgár; Nagyléta; Kaba, Hortobágy – Halastó; Nádudvar; Méhkerék; Hajdúnánás; Hajdúdorog; Hajdúhadház; Tiszadada; Hajdúszoboszló; Rozsály; Nyíracsád (Hajdu, Bihar, Szabolcs, Szatmár vm.) n.i. (kondástánc; lakodalmas tánc; román tánc; botos pásztortánc; pásztortánc; verbunk; pásztoros csárdás; juhásztánc; cigánytánc; csárdás; cséphadarótánc; leánykarikázó; tiszapolgári csapásolás; botoló; cigány csárdás; létai fonó; kisbotos; romános; dorog) Ft.1231.
• Nagykereki (Bihar vm.) 1990. (Cigányzenekar hangszerjátékáról készült felvétel) Ft.1385.
• Nagyléta; Nádudvar; Hajdúszoboszló; Pocsaj, Polgár (Bihar; Hajdú, Szabolcs vm.) 1958. (csárdás; polgári csapás; női cigánytánc; páros cigánytánc; botoló; ardeleana; pittyedáré; botos pásztortánc; csoportos cigánytánc; lakodalmas játék; lovas játék; lakodalmi menet) Ft.593.
• Nagyléta; Kaba, Hortobágy – Halastó; Nádudvar; Méhkerék; Hajdúnánás; Hajdúdorog; Hajdúhadház; Tiszadada; Hajdúszoboszló; Rozsály; Nyíracsád, Mikepércs, Váncsod; Ajak; Polgár (Bihar, Szabolcs, Szatmár, Hajdu vm.) n.i. (kondástánc; lakodalmas tánc; román tánc; botos pásztortánc; pásztortánc; verbunk; pásztoros csárdás; juhásztánc; cigánytánc; csárdás; cséphadarótánc; leánykarikázó; tiszapolgári csapásolás; botoló; cigány csárdás; létai fonó; kisbotos; romános; dorog) Ft.1231.
• Pocsaj, Polgár, Nagyléta; Nádudvar; Hajdúszoboszló (Bihar; Hajdú, Szabolcs vm.) 1958. (csárdás; polgári csapás; női cigánytánc; páros cigánytánc; botoló; ardeleana; pittyedáré; botos pásztortánc; csoportos cigánytánc; lakodalmas játék; lovas játék; lakodalmi menet) Ft.593.
• Sarkad; Bodonkút; Magyarfodorháza (Bihar, Kolozs vm.) 1984. (férfitánc, páros tánc) Ft.1221.
• Szentpéterszeg; Debrecen – Ebes (Bihar, Hajdu vm.) 1961. (oláhos; kondástánc; orosz tánc; csárdás egyedül; ostorkezelés; pányvakészítés) Ft.488.
• Váncsod; Berettyóújfalu (Bihar vm.) 1954. (botos tánc; verbunk; verbunkos; csárdás) Ft.378.
• Váncsod (Bihar vm.) 1958. (verbunk; csárdás egyedül; csapásolás) Ft.592.
• Váncsod; Ajak; Polgár; Nagyléta; Kaba, Hortobágy – Halastó; Nádudvar; Méhkerék; Hajdúnánás; Hajdúdorog; Hajdúhadház; Tiszadada; Hajdúszoboszló; Rozsály; Nyíracsád, Mikepércs (Bihar, Szabolcs, Szatmár, Hajdu vm.) n.i. (kondástánc; lakodalmas tánc; román tánc; botos pásztortánc; pásztortánc; verbunk; pásztoros csárdás; juhásztánc; cigánytánc; csárdás; cséphadarótánc; leánykarikázó; tiszapolgári csapásolás; botoló; cigány csárdás; létai fonó; kisbotos; romános; dorog) Ft.1231.
• Vértes (Bihar vm.) 1951. (páros tánc) Ft.140.

• Szentpéterszeg Ft.488.1 – Oláhos