A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

Kósa László: Sárrét
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Sárrét: a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös alsó folyásának egykori árterülete. Két kisebb tájra oszlik: a) A Nagysárrét Biharnagybajom, Szerep, Sárrétudvari és Nagyrábé községektől délen Füzesgyarmat – Szeghalom - Dévaványa, nyugatra Karcag – Kisújszállás - Túrkeve határáig, keleten Vértes – 2
Nagykereki községekig terjed. Nevezik Berettyó Sárrétjének is. b) a Kissárrét, vagy Sebes-Körös Sárrétje Csökmő – Vésztő - Komádi határától délen és nyugaton Békésig, keleten Biharugra, Körösnagyharsány községekig húzódik. A ~ vidékét a magyarság közvetlenül a honfoglalás után megszállta. Magyar lakossága – bár a török hódoltság alatt igen sokat szenvedett – a mocsarak védelmében sosem pusztult ki. A középkorban a Sebes-Körös mentét Nagyváradtól Berekböszörményig Rétköznek nevezték. A ~ elnevezés a 16-17. sz. -ban szorította ki a korábban használt Nagysár nevet, melyen azonban csupán a mocsarat értették, nem a vidéket. A ~ nagy része beletartozik a Körösköz névvel jelölt tájba is. A hatalmas ~-i mocsárvilágot a múlt század második felében ármentesítették. A környező községek lakossága ekkor tért át a külterjes állattartásról és a vízi életmódról az intenzív gabonatermesztésre és istállózó állattenyésztésre.

Irodalom

  • Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd, 1985.
  • Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete. Műveltség és hagyomány 17. Kossuth Lajos Tudomány Egyetem. Debrecen, 1975.
  • Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járásának leírása. Nagyvárad, 1875.
  • P. Madar Ilona: Sárrétudvari néprajza. Ethnica, Debrecen, 1993.
  • P. Madar Ilona: Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvarin. Néprajzi Közlemények XVIII. (1973.)
  • Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. Bolyai Akadémia, Budapest, 194l.
  • Szűcs Sándor: A sárréti nádház és élete. Néprajzi Értesítő XXXV. 1943. 133-149. oldal
  • Ujváry Zoltán (szerk.): Bakonszeg története és néprajza. Bakonszeg, 1990.

Megosztás