A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

Kósa László: Udvarhelyszék
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Udvarhelyszék: az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A Székelyföld nyugati részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, illetőleg a fölsorolt vizek mellékpatakjainak mentén. ~-et a 12. sz. első felében szállták meg bihari (telegdi) székelyek. Korábban sűrű erdő borította, nagyobb részén lakatlan vidék volt. ~ székhelyén, Székelyudvarhelyen tartotta a korai századokban udvarát a székely ispán. Itt folyt a székelyek bíráskodása, peres ügyeinek intézése is, itt tartották a székelyek gyűléseit. Központi szerepére utal neve is és az, hogy a forrásokban és a köztudatban gyakran „anyaszék”-ként szerepel. Udvarhelyszék felszíne hegyvonulatokkal, folyó- és patakvölgyekkel erősen tagolt, ezért több kisebb táj is létrejött a nagyobb tájegységen belül. Ilyenek a Homoród mente, Nyikó mente, Gagy völgye. A 16-17. sz. -ban önálló közigazgatási egység, ún. fiúszék volt Erdővidék egy része, Bardócszék és Székelykeresztúr vidéke Keresztúr-fiszék néven. A Nagy- és Kis-Küküllő közén fekszik a Partium, mely valószínűleg később csatlakozott ~ -hez. ~-hez tartozik északon a Sóvidék egy része is. Néprajzilag kevéssé ismert.

Megosztás