A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

Kósa László: A „palóc kérdés” és belső táji tagolódás [a témához tartozó részlet]
(in: Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Jelenlévő Múlt Planétás Kiadó, Budapest, 1998.)
[…] A filoxéra minden szőlővidéken katasztrófát okozott, de talán sehol sem bizonyult annyira gazdasági összeomlásnak, mint a borok világhíre miatt a Tokaj-Hegyalján. Míg azonban a Kassáig fölnyúló szőlőterületet sosem állították vissza, a Hegyalján szinte azonnal, 1894-ben megindult a rekonstrukció. Sajátos történeti adottság, hogy a vész éppen korszakunkban zajlott le, mert próbatétele differenciáltabb képet enged rajzolni a vidék gazdaságáról, mintha a monokultúrát virágjában látnánk. Míg a zóna nyugatabbra eső szakaszán Gyöngyös mellett csupán Pata és Apc, Eger közelében Verpelét és Maklár indultak el a mezővárosodás útján, itt Meggyaszó és Sátoraljaújhely között tucatnyi bortermelő kis mezővárost találunk (Mád, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Erdőbénye, Sárospatak stb.). A történeti borvidék határait hatósági fölmérések az elmúlt kétszáz esztendőben különbözőképpen, 20-28 községet magába foglalóan húzták meg. Figyelembe vették többek közt a szőlőművelés intenzív módját, a technikáját (pl. metszésmód, kései szüretelés, különleges borkészítő eljárások), a földrajzi adottságokat (hegyaljai fekvés, nemes penész), a borkivitel mértékét. Ezeknek a tulajdonságjegyeknek számos néprajzi vonzata van, amiket tájalakító erőként, a tájhoz tartozás kifejeződéseként vehetünk számba. Ismeretes, hogy az egész zónában legkedvezőbb ökológiai feltételekre, majd az ehhez járuló közlekedés-földrajzi adottságokra épülve a török hódoltság idején vette át a Tokaj-Hegyalja az elpusztult dél-magyarországi bortermő tájak szerepét az ország borgazdaságában. A XVI-XVII. században nagy jelentőségre tett szert nemcsak a belföldi piacon, hanem folyamatos vevőkörre talált a viszonylagos földrajzi közelségbe eső Lengyelországban és Oroszországban is. A hegyaljai mezővárosok privilégiumai, elsősorban a vásártartási jogok túlnyomólag ekkor születtek. Hasonló folyamat játszódott itt le, mint a nyugat-magyarországi bortermelő városokban. Azok egy jelentős hányada is a XVII. században nyerte el előjogait. Korábban nem voltak sokkal kedvezőbb helyzetben, mint a tokaj-hegyaljaiak boruk karrierjének indulásakor. Csakhogy amíg amazok az udvar és az ausztriai-csehországi piacok közelében nagyobb részben kerített királyi városokká lettek, emezek különféle paraszti és mezővárosi kiváltságoknál többre nem jutottak. 1848 előtt többségük bérlős mezőváros volt. „A legtöbb hegyaljai községnek bizonyos városias jellege van” – írta 1924-ben a táj egyik kitűnő geográfus elemzője. Állítását, mely néhány zárt beépítésű utcasort, emeletes házakat, szűk udvarokat, kövezett utcákat, tekintélyes pincéket takar, elsősorban az Alföld földműves állattartó vidékei és a Felföld apró falvai felől lehet elfogadni. A Felföld valóságos városi kultúrájának falai mögül tekintve ezek a helységek erősen agrárjellegű községek sok falusias részlettel. Korszakunkban azonban az említett települési sajátosságok már csupán a múlt emlékeiként állnak. A filoxéra valójában brutálisan betetőzött egy olyan hanyatlási folyamatot, amit a hagyományos lengyel és orosz piacok elvesztése indított el, a kézműves, egy személyben jelentékeny jellegadó szőlőbirtokos rétegnek a gyáripar és a modern városiasodás térhódítását követő elszegényedése, tönkremenetele folytatott. Magát a vészt fekvésük szerint különbözően élték át az egyes helységek. Azok sínylették meg legjobban, amelyek közvetlenül a hegyek alatt épültek, mintegy a szőlőterület középpontjában és szántó meg rét szűkében elsősorban a boreladásból pénzeltek (pl. Tokaj, Tolcsva, Tállya, Mád, Erdőbénye). Amelyek viszont nagyobb, gabonatermelésre és állattenyésztésre alkalmas határt bírtak, mint a szőlőhegyektől kissé távolabb a folyópartra épült Sárospatak, Olaszliszka, Tarcal, Bodrogkeresztúr, könnyebben viselték el a válságot, mert nem monokultúrásan gazdálkodtak. Alkalmanként egyéb tényezők is segítettek: Sátoraljaújhely a vidék legvárosiasabb települése, legnagyobb vásártartó helye, megyeszékhely volt, Tokaj járási székhelyként, Sárospatak iskolája révén élvezte, hogy erősebb nem földműves lakossága maradt. A filoxéra nemcsak a betelepített területek átrendeződését, a termelési technika megváltozását hozta, hanem olyan virágzó iparágakat szüntetett meg, mint a bodnárság és a szeszfőzés (törkölyből), átalakította a szőlőbirtokos társadalom összetételét is. A nagybirtok súlya változatlanul megmaradt, mellettük a napszámosok, kapások apró parcelláit is megtaláljuk, a régi mezővárosi szőlőbirtokosok és hivatalnokok helyébe azonban idegen birtokosok, tőkések, borkereskedők léptek. Az átalakulás és a rekonstrukció folyamata éppen korszakunk végén fejeződött be.

Irodalom

  • Balassa Iván: A filoxera a Tokaj-Hegyalján. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV. Miskolc, 1975. 305-334. oldal
  • Balassa Iván: Tokaj-Hegyalja szőlője és bora. Történeti-néprajzi tanulmány. Tokaj, 1991.
  • Balassa Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc, 1973. 285-320. oldal
  • Bencsik János – Viga Gyula (szerk.): A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza I-II. Miskolc, 1988.
  • Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethnographia XC. 1979. 480-491. oldal
  • Hézser Aurél: A Tokaj-Hegyalja szőlőtermelése emberföldrajzi szempontból. Föld és Ember 1924. 97-108. oldal
  • Hőgye István: Hegyaljai vásárok, piacok 1711-1849. Borsodi Levéltári évkönyv IV. Miskolc, 1981. 83-99. oldal
  • Körmöczy László: Tokaj-Hegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve V. Miskolc, 1965. 415-448. oldal
  • Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. Agrártörténeti Tanulmányok 1. 1960. 3-72. oldal.
  • Ujváry Zoltán: Bacchus Tokaj-Hegyalján. In: Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Írások a néphagyomány köréből. Debrecen, 1975. 70-92. oldal

Megosztás