Filep Antal: Mátraalja
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Mátraalja: kistáj, amelynek két értelmezése él. Tágabb felfogás szerint a Mátra hegység teljes környezetét, az alföldiessé simuló dombvidéket is jelöli. Így beletartozik Gyöngyös város és a szomszédos borkészítő és gyümölcstermesztő terület. A szűkebb, a népi szóhasználatban is élő ~ a Mátra hegységnek csak az északi előterét jelöli a Zagyva és a Tarna völgyei között. A hajdani uradalmi központból a vidék legfontosabb üdülőhelyévé vált Parád község a centruma. A lakossága néhány kisebb, 18. században telepített szlovák szórványtól eltekintve magyar. A ~-ról a legkorábbi néprajzi és történeti munkák is mint palóc területről emlékeznek meg. Népi kultúrája néhány központi községében (pl. Bodony) jellegzetes, archaikus vonásokat őrzött meg (építkezés, viselet, családszervezet). Mind a történetét, mind a népi kultúráját két nagy múltú vásárváros, Gyöngyös és Eger, a vidék régi közigazgatási, egyházi és vásáros központjai befolyásolták.

Irodalom

  • Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján. Az Egri Múzeum Évkönyve XVI-XVII. Eger, 1980. 217-243. oldal
  • Bakó Ferenc: Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest, 1978.
  • Benkóczy Emil: Az egervidéki nép. Ethnographia XX. 1909. 233-237. oldal
  • Benkóczy Emil: Az egri fiatalság. Ethnographia 1909. 104-106. oldal
  • Benkóczyné Révész Ágnes: Adatok a régi gyöngyösi cserépedények kérdéséhez. Néprajzi Értesítő 1939. 275-282. oldal
  • Bodnár László: A társadalmi tényezők szerepe a mátraaljai történelmi borvidék kialakulásában. Agrártörténeti Szemle 1980. 434-462. oldal
  • Csiffáry Gergely: Az egri szűrszabó iparról. In: Mezővárosi kultúra Heves megyében. (szerk.: Petercsák Tivadar.) Budapest-Eger, 1985. 64-70. oldal
  • Dankó Imre: A gyöngyösi vásárok-piacok néprajza. Az Egri Múzeum Évkönyve XI- XII. Eger, 1974. 287-308. oldal
  • Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai. In: Mezővárosi kultúra Heves megyében. (szerk.: Petercsák Tivadar.) Budapest-Eger, 1985. 15-37. oldal
  • Dobrossy István: Mátraderecske és a palócság. Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. (szerk.: Bakó Ferenc) Eger, 1978. 131-136. oldal
  • Flórián Márta: Szűcsmunkák és szűcsök Gyöngyösön. In: Tanulmányok Gyöngyösről. (szerk.: Havassy Péter és Kecskés Péter.) Gyöngyös, 1984. 371-400. oldal
  • Kecskés Péter: Gyöngyös és a Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez. In: Tanulmányok Gyöngyösről. (szerk.: Havassy péter és Kecskés Péter.) Gyöngyös, 1984. 401-455. oldal
  • Kecskés Péter: Szőlőtermesztés a Mátraalján. Ethnographia LXXVII. (1966.) 495-516. oldal
  • Löfler Erzsébet: Az egri kádárcéh. In: Mezővárosi kultúra Heves megyében. (szerk.: Petercsák Tivadar.) Budapest-Eger, 1985. 71-74. oldal
  • Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. (A búcsújáróhelyek és a „hasznosi csoda” összefüggései.) Ethnographia 1962. 353-388. oldal
  • Mártonffy Károly: Az egri nép jelleme, szokásai. In: Kubinyi Ferenc – Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben IV. Pest, 1954. 77-84. oldal
  • Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. A mátraalji palóc asszonyok élete a múlt század második felében. Budapest, 1981.
  • Paládi-Kovács Attila: Farsangi „remélés” Eger vidékén. Ethnographia LXXIX. (1968.) 241-252. oldal
  • Petercsák Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. Budapest-Eger, 1985.
  • Sebők László: Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös, 1880.
  • Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Heves megyei füzetek 3. Eger, 1955.
  • Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975.

 

Megosztás