A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

Filep Antal: Cserhát
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Cserhát: a Börzsöny, Naszály és Mátra hegység, illetve az Ipoly és a Zagyva völgye közötti dombos-hegyes vidék tájneve. Nagy része Nógrád megyéhez tartozik. Eredeti zárt, lombos erdőtakarója a középkor folyamán már népes területté vált. Északi szegélye előtt kezdődött a honfoglalás után a magyar nyelvterület határa. A török hódoltság során lakossága rendkívüli mértékben elpusztult. A 17. századtól, de legfőképpen a 18. sz. folyamán a túlélő magyar lakosság mellé újabb magyarok és szlovákok telepedtek, elsősorban a szomszédos védettebb megyékből, illetve magának Nógrádnak szerencsésebb fekvésű északi vidékeiről. A középkori lakosság nagy része a reformációhoz csatlakozott. Noha a 17-18. sz.-i telepítések folyamán lezajlott migráció egyik előidézője az ellenreformációs intézkedések voltak, fennmaradtak protestáns gyülekezetek is, sőt a 18. sz.-i telepítések során újak keletkeztek. Népi kultúráját a 19. század végén, a 20. sz. első felében a gyorsan kibontakozó urbanizáció mellett is fennmaradó színes népviseletek (Hollókő, Rimóc, Buják), sok archaizmust őrző szigetek jellemzik. A 19. század folyamán feltárt bányái mellett meg kell említeni a középkor óta országos jelentőségű Romhány községi tűzálló agyagbányáit. Többek között itt termelték az üveghuták ellátásához szükséges tűzálló anyagot is. A ~ vidékének népét a néprajzi irodalom általában a palócok közé sorolja, jóllehet a szomszédos Mátra környéki, szintén palócnak tartott magyarságtól sok vonásban különbözik. Közigazgatási és vásári központjai Balassagyarmat, Vác, Hatvan, Pásztó és az új ipari centrum, Salgótarján a terület szélén, a folyóvölgyekben fekszenek.

Irodalom

  • Flórián Márta: Rimóc népviselete. Balassagyarmat, 1966.
  • Flórián Márta: A paraszti ruházat változása Nógrád megyében. Néprajzi Értesítő 1970. 85-97. oldal
  • Kiskéri Balogh István: Cserháti néprajzi adatok. Ethnographia 1898. 128-135. oldal
  • Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Cserépfalvi, Budapest, 1938.
  • Zólyomi József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján, 1984. 265-317. oldal
  • Zólyomi József: Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. Agrártörténeti Szemle X. 1968. 339-478. oldal

Megosztás