A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

1

Kósa László: Barkók
(in: Kósa László–Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Barkók: néprajzi csoport, Borsod, Nógrád, Gömör és Heves megye határvidékén. A Sajótól délnyugatra a Zagyva forrásvidékéig a Rima, a Hangony és a Hódos patakok mentén, illetve ezek közvetlen környékén fekvő mintegy ötven falu népe. A ~ nevének eredete ismeretlen. Az írásos források a múlt század elején kezdték használni. Olykor gúnynévként is szerepelt, de inkább megkülönböztető név a gömöri-borsodi, részben eredetileg református kisnemes, ill. a katolikus, eredetileg jobbágyparaszt magyarok között, s egyben kulturális különbségek kifejezője. A ~-at a magyar néprajztudomány gyakorta a palócokkal együtt, vagy azok egyik ágaként tárgyalta. A ~-lakta vidék a honfoglalás óta folyamatosan magyar népességű terület. A falvak többsége irtáseredetű. A lombos erdőktől elhódított gyengébb minőségű szántókon az önellátást sem mindig biztosító földművelés alakult ki. A legutóbbi időkig az erdei legelőket hasznosító állattartás jelentette a vidék legértékesebb gazdasági ágazatát (sertés, juh, szarvasmarha). A városoktól távol eső, elzárt völgyekben fekvő barkó falvak a 20. sz.-ig archaikus népi kultúrát őriztek meg. A vidék központja a rövid városi múltra visszatekintő Ózd. Nevezetes falvai: Domaháza, Hangony, Csokvaomány, Csernely, Szentsimon.

Marin György: Keleti palócok és matyók

A Heves, Borsod és a régi Gömör megye területén élő ún. keleti palócok, valamint az alföldi magyarság felé átmenetet jelentő dél-borsodi matyók tánckultúrájának kutatása sem kielégítő még, s meglehetősen hiányos képünk van az általános tánctípusok helyi változásáról is.
A hevesi és borsodi ún. Barkó-vidék jellegzetes verbunktípusa a vasvári. A hangszeres verbunkzenére járt tánc az északkeleti Felvidék verbunkjaihoz képest is egyszerű, a csapásoló motívumok ritkák. A páros vasvárit a csárdás helyi formájától csupán jellegzetes zenéje különbözteti meg. A páros változatokat vagy összefogódzás nélkül járják, vagy csak kézfogással, a frissben már a csárdás szokásos váll- és derékfogását is alkalmazzák. A tánc elnevezése egyesek szerint a Gömör megyei Vasvár községről vagy Vasvári Pál nevéről nyerte eredetét, aki a szabadságharc idején ezen a területen végezte a honvédség megszervezését. A dél-borsodi matyók szóló férfitánca a felső-Tisza-vidéki csapásoló verbunkhoz áll közel.A vidék csárdása fenthangsúlyos, motívumkincse egyszerű. A terület nyugati részén, Heves megyében már a nyugati dialektusterületre jellemző átmeneti formákkal találkozunk, melyekben a lippentős-mártogatós motívum is szerepel. A matyók e motívumfajta félfordulós változatát kiskaritó, nagykaritó néven ismerik. A hevesi palócok a lassút gyalogosnak, a frisset sergésnek nevezik.A keleti palócok és matyók táncéletében a leánykörtáncoknak – szemben az Alföld tánckultúrájával – lényeges szerepük volt. E területről egyszerű, lassú és gyors részre tagolódó (csárdás és sergés) karikázókat ismerünk.A nyugati dialektus északi felére jellemző gyertyástánc-divat itt még megtalálható, {6-427.} vagyis ez a vidék e táncfajta elterjedésének legkeletibb területe. A Heves megyei Nagyrédén a keleti osztótáncokkal kapcsolódó sajátos formája él.A keleti palóc táncdialektus fokozatosan olvad át a nyugati palóc területbe. Két jellemző jegy alapján húzhatunk köztük hozzávetőleges választóvonalat: az egyik a friss csárdás fent- vagy lenthangsúlya, a másik pedig a lakodalmi gyertyás tánc megléte, illetve hiánya. Ehhez kapcsolódik még a verbunk fokozatos elszegényedése, elszürkülése nyugati irányban, valamint az ugrós típus mars változatának (pajtástánc) megjelenése.Az eszközös pásztortáncok a Felföld itt tárgyalt részén is jellemzők voltak, bár a nagyállattartó kultúra kisebb jelentősége miatt nem oly gyakoriak, mint az északkeleti Alföldön. A jellegzetes felföldi kanásztáncdallamokhoz a parasztság tudatában itt is a kondástánc fűződik, melyet balaskával jártak. Igen becses adat a Borsod megyei Szentistvánról az a harmincas évekből származó táncleírás, mely szerint a földre tett kalap jelképezte nyájért folyik a játékos, viadalszerű botolás. A felső-Tisza-vidéki pásztorok és cigányok körében is gyakori ez a táncforma.A pásztortáncok lekopott formái közül főként a seprűtánc tanúskodik a pásztortáncok hajdani jelentőségéről.

2

Irodalom

  • Fügedi Márta: A barkó rókaprémes mente viseletéhez. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. Miskolc, 1991. 280-284. oldal
  • Lajos Árpád: A domaházi ivó Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960) 
  • Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány X. 1968. 175-218. oldal
  • Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe. Miskolc, 1982.
Hanglemezek:
  • Magyar Népzenei Antológia, Digitális összkiadás. MTA. Bölcsészettudományi Kutatóközpont – FolkEurópa Kiadó. 2012. – 1. Tánczene, 2. Felföld.

3

Filmek MTA BTK ZTI - Filmtár
  • Ajnácskő, Tajti; Fülekpüspöki/Hajnáčka, Tachty; Biskupice, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont, Nógrád vm.) 1974. (karikázó; lassú csárdás; friss csárdás; verbunk; vasvári; csárdás; menyasszonytánc) Ft.870.
  • Almágy; Gömörpéterfala; Détér/Gemerský Jablonec; Petrovce; Gemerské Dechtáre, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1975. (karikázó; lassú csárdás; friss csárdás; vasvári verbunk; Ritka búza) Ft.889.
  • Almágy/ Gemerský Jablonec, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (karéjozás; karajtánc; karikázó; vasvári; csárdás; juhásztánc; Hej pendi, pendi; Hol jársz; Hej szénája; kendős tánc) Ft.858.
  • Almágy; Jeszte; Gömörpéterfala, Medveshidegkút/Gemerský Jablonec; Jestice; Petrovce, Studená, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1985. (karaj; karéj; sergő; sergés; ugrós; karikázó; gyors csárdás; lassú csárdás; friss csárdás; böjti leányjáték; vasvári) Ft.1207.
  • Almágy; Gesztete, Medveshidegkút/ Gemerský Jablonec; Hostice, Studená, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1986. (Luca köszöntő; friss csárdás; kiolvasó; polgári társastánc; karikázó; csárdás; gyermekjáték; vasvári verbunk; páros vasvári) Ft.1229.
  • Csernely (Borsod vm.) 1953. (vasvári, csárdás) Ft.735.
  • Détér/ Gemerské Dechtáre, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (vasvári verbunk; karikázó; lassú csárdás; friss csárdás; csárdás; vasvári; gólyatánc) Ft.871.
  • Dobfenek; Gesztete; Vecseklő/ Dubno; Hostice; Večelkov, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (karikázó; csárdás; friss csárdás; lassú csárdás; vasvári; gólyatánc; Ritka búza) Ft.872.
  • Domaháza (Borsod vm.) 1960. (karéjozó; Járom az Úr várát; Iborkáné; söprűtánc; vasvári; Angyal Bandi; páros vasvári; csárdás) Ft.460.
  • Domaháza (Borsod vm.) 1976. (vasvári; csárdás; karéjozó; karikázó) Ft.930.
  • Gesztete; Vecseklő, Dobfenek/Hostice; Večelkov, Dubno, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (karikázó; csárdás; friss csárdás; lassú csárdás; vasvári; gólyatánc; Ritka búza) Ft.872.
  • Gesztete, Medveshidegkút; Almágy/ Hostice, Studená; Gemerský Jablonec, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1986. (Luca köszöntő; friss csárdás; kiolvasó; polgári társastánc; karikázó; csárdás; gyermekjáték; vasvári verbunk; páros vasvári) Ft.1229.
  • Gömörpéterfala, Jeszte/Petrovce, Jestice,Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (vasvári; karéj; karikázó; csárdás) Ft.859.
  • Gömörpéterfala, Medveshidegkút; Almágy; Jeszte/Petrovce, Studená; Gemerský Jablonec; Jestice, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1985. (karaj; karéj; sergő; sergés; ugrós; karikázó; gyors csárdás; lassú csárdás; friss csárdás; böjti leányjáték; vasvári) Ft.1207.
  • Jeszte; Gömörpéterfala/ Jestice; Petrovce, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (vasvári; karéj; karikázó; csárdás) Ft.859.
  • Jeszte; Gömörpéterfala, Medveshidegkút; Almágy/Jestice; Petrovce, Studená; Gemerský Jablonec, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1985. (karaj; karéj; sergő; sergés; ugrós; karikázó; gyors csárdás; lassú csárdás; friss csárdás; böjti leányjáték; vasvári) Ft.1207.
  • Medveshidegkút/ Studená, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (karéjozó; karikázó; csárdás; friss csárdás; lassú csárdás; Fehér liliomszál; kapuzó játék; sótörés) Ft.860.
  • Medveshidegkút; Almágy; Jeszte; Gömörpéterfala/ Studená; Gemerský Jablonec; Jestice; Petrovce, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1985. (karaj; karéj; sergő; sergés; ugrós; karikázó; gyors csárdás; lassú csárdás; friss csárdás; böjti leányjáték; vasvári) Ft.1207.
  • Medveshidegkút; Almágy; Gesztete/ Studená; Gemerský Jablonec; Hostice, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1986. (Luca köszöntő; friss csárdás; kiolvasó; polgári társastánc; karikázó; csárdás; gyermekjáték; vasvári verbunk; páros vasvári) Ft.1229.
  • Medveshidegkút, Felsővály; Felsőrás/ Studená, Vyšné Valice; Rašice, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1990. (lassú csárdás; gyors csárdás; friss csárdás; botoló; juhászverbunk; zenekar játéka; körtánc; palotás; lassú vasvári; vasvári frisse) Ft.1367.
  • Medveshidegkút/ Studená, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1990. (hangszerjáték) Ft.1390.
  • Ózd (Borsod vm.) 1952. (vasvári verbunk; racozás fogás; pórumozás; fogócska; Dombon törik a diót; Egyelőre, kétkettőre; régi kocsmai karikázás) Ft.436.
  • Ózd-Bánszállásbánya (Borsod vm.) 1953. (vasvári; medvetáncoltatás) Ft.192.
  • Tajti; Fülekpüspöki; Ajnácskő/ Tachty; Biskupice; Hajnáčka, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont, Nógrád vm.) 1974. (karikázó; lassú csárdás; friss csárdás; verbunk; vasvári; csárdás; menyasszonytánc) Ft.870.
  • Vecseklő, Dobfenek; Gesztete/ Večelkov, Dubno; Hostice, Szlovákia (Gömör és Kis-Hont vm.) 1974. (karikázó; csárdás; friss csárdás; lassú csárdás; vasvári; gólyatánc; Ritka búza) Ft.872.

YouTube filmek
  • Domaháza Ft.929.36. – Sürgés (karikázó) 
  • Domaháza Ft.929.37 – Vasvári 
  • Domaháza Ft.929.38 – Csárdás 
  • Domaháza Ft.930.1 – Vasvári 
  • Domaháza Ft.930.3 – Csárdás 






 

Megosztás