Nagykunság

1

Kósa László: Nagykunság
(in: Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.)
Nagykunság: a Tisza középső folyása és a Hortobágy melléke között elhelyezkedő tájegység. Nevét a területen a tatárjárás után letelepedett kunokról, ill. a hódoltság után szervezett „Jászkun Hármas Kerület”-ről kapta. Eredeti kun népessége a 16. század elejére életmódot változtatott és megmagyarosodott, majd délmagyarországi menekültekkel keveredve, és a 17. sz. második felében a török elől ideiglenesen északra húzódva etnikailag teljesen átrétegződött. Az 1702. évi elzálogosítás megzavarta a terület rekonstrukcióját, de a megváltás (jászkun redemptio, 1745) után meggyorsult a mezővárosi fejlődés. A török háborúban elnéptelenedett környező falvak vízjárásos, mocsaras pusztáiból nagyranőtt határokon nagyarányú extenzív állattartás fejlődött ki. A 19. sz. elején, a református vallást követő Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Túrkeve, és a római katolikus jászokból telepített Kunszentmárton alkották a ~ helységeit. Az 1876-ban történt területrendezés után a köztudatban az új Jásznagykun-Szolnok vármegyébe került környező, hasonló kultúrájú és népességű, de eltérő történeti múltú helységekre (Abádszalók, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Dévaványa stb.) is kiterjedt a ~ fogalma. Az utolsó száz évben a Jászsággal, Hajdúsággal és a Dél-Tiszántúllal sok tekintetben rokon, fejlett paraszt-polgári kultúra jellemezte a ~-ot, mely gazdaságilag a vízrendezést és a legelőfeltöréseket követő erős tanyásodásra, a búza- és kukorica-termesztésre, valamint a lassan intenzíválódó állattartásra támaszkodott.

Martin György: Nagykunság, Jászság
(in: Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. A Középső vagy Tiszai táncdialektus. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest é. n.)
Az Alföld középső részének eddigi hiányos kutatásához a tanyavilág és a mezővárosok gyűjtés szempontjából való megközelítési nehézségei éppúgy hozzájárultak, mint a tánckultúra jellegtelensége a mezővárosi fejlődés következtében. A csekély számú adat alapján e terület régi tánckultúráját olyan mozzanatokkal jellemezhetnénk, amelyeket a szomszédos vidékek (Sárrét, Alsó- és Felső-Tisza-vidék) épebben megőriztek. A Jászság a Felföldhöz közelítő, átmeneti terület, kultúrájában alföldi és palócos jegyek vegyülnek. A Nagykunságban viszont a Felső- és Alsó-Tisza-vidék vonásaival találkozunk töredékes formában. Csupán néhány olyan jellegzetességre tudunk utalni, mely sajátos szín e vidék tánckultúrájában.
A régi stílusú táncok közül a botoló egyik érdekes, kunsági formáját két bottal is járják. A kétbotos pásztortáncok másutt is előfordulnak (Felső-Tisza-vidék), de az eszközkezelés sajátos módja a nagykunsági formát önálló típussá avatja. A vállra támasztott botot a másikkal változatos ritmusban ütögetik, néha ketten egymással szemben táncolva is összecsattogtatják botjaikat. Szórványosan még a bihari Sárréten is előfordul, Erdélyben (Mezőség) lakodalmas táncként találjuk analógiáját. A moreszka-típusú fegyvertáncok e jellegzetes motívuma összehasonlító művelődéstörténeti szempontból teszi jelentőssé ezt a botoló-típust.
A Jászságban a szokványos botos pásztortánc mellett a seprűtánc egyik ritkább formája is előfordul, amikor az eszközt táncpartnerként megszemélyesítve kezelik, derékon fogva lippentik, buktatják. Az „oláhos”-nak is igen szép, virtuóz formája került elő a Jászságból. A Nagykunságban a pásztortánc itt szokásos dallamát figyelemreméltóan „oláh kanásztánc”-ként említették.
A történeti verbunk és a verbuválások emlékanyaga igen élénk a Nagykunságban, mint azt Egres Kis Lajos története és a Szűcs Sándor által feljegyzett hasonló históriák mutatják. A verbuválás gyakorlatáról szóló legutolsó híradás – az 1919-es túrkevei adat – ehhez a vidékhez kapcsolódik. A nagykunsági verbunk legszebb változatai is éppen Túrkevéről kerültek elő. Az egész középső- vagy tiszai dialektusra jellemző tréfás lakodalmi verbuválás szokása itt szintén gyakori.
A vidék csárdásait már meglehetősen áthatja a tánciskolás stílus. Az idősebb generációknál azonban gyakoriak még a lippentős-félfordulós motívumok (Karcag), a kopogók, az intenzív figurázás (Túrkeve). Néha – érdekes módon – a nyugati lenthangsúlyos csárdás-stílussal is találkozunk.
A terület tánczenéje zömében újstílusú. A pásztorok körében előfordulnak régi táncdallamok, kanász- és dudanóták, régi verbunk-dallamok.

2

Irodalom
  • Bagi Gábor: A Nagykunság a 13-16. században. Kunsági Téka 2. Barbaricum Könyvműhely. Karcag, 2006.
  • Balogh Béla: Embertani vizsgálatok a Nagykunságban. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. Alföldi Tudományos Intézet, Szeged, 1946. 201-212. oldal
  • Bartha Júlia: Karcag. Kunsági Téka 1. Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006.
  • Bellon Tibor: Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII-XIX. században. Karcag Város Önkormányzata, Karcag, 1996.
  • Bellon Tibor: Hálószemek a nagykunsági halászathoz. In: Bali János – Jávor Kata (szerk.): Merítés. Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. MTA Néprajzi Kutató Intézet, Budapest, 2001. 111-133. oldal
  • Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. Szolnok, 1973.
  • Bellon Tibor: Nagykunság. Gondolat kiadó, Budapest, 1979.
  • Bellon Tibor: A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a 18-19. században. Történeti-néprajzi tanulmány. Karcag Város Önkormányzata, Karcag, 1996.
  • Bődi Erzsébet. Pásztorbérek Karcagon. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. 1972-1974. 81-93. oldal
  • Cs. Kovács Károly – Oláh János – Kútvölgyi Mihály: Nagykunsági ízek. Hagyományos
    mai ételek. Timp Kiadó, Budapest, 2000.
  • Csilléry Klára, K. : Vázlatok Tiszaigar lakáskultúrájáról. Ethnographia LXIII. évf. 1952.
  • Dorogi Márton: Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására. Néprajzi Közlemények XIV. évf. 1969/3-4. 44-125. oldal
  • Dorogi Máron: A csont, a szőr, a toll, a tojáshéj és a trágya felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. Ethnographia LXXXIX. évf. 1978. 586-599. oldal
  • Dorogi Márton: A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. Ethnographia LXVII. évf. 1956. 301-319. oldal
  • Erdei Ferenc: A nagykun tanya. In: Magyar tanyák. Erdei Ferenc összegyűjtött művei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
  • Fazekas István: Szűcsmesterek Kunszentmártonban és környékén. In: Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. (szerk.: Bereczky Ibolya – Szabó László.) Szolnok, 1982. 222-245. oldal
  • Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez. Néprajzi Közlemények IV. évf., 1959/1-2. 70-115. oldal
  • Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910) a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége. In: Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában. Tanulmányok a 60 éves Dám László tiszteletére. A Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 2005. 399-416. oldal
  • Füvessy Anikó: A pásztorok táplálkozása a tiszafüred-kócsi legelőn. Művelődés és Hagyomány XV-XVI. 1972-1974. 153-175. oldal
  • Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok. In: Balassa Iván – Ujváry Zoltán – Módy György (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1982. 591-608. oldal
  • Füvessy Anikó: A táltos alakja a Nagykunságban és Tiszafüred környékén. In: Csonka-Takács Eszter – Czövek Judit – Takács András (szerk.): Mis-susne-hum 1. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 40-56. oldal
  • Füvessy Anikó: Tiszafüred fazekassága a reformkorban. In: Bellon Tibor – Fügedi Márta – Szilágyi Miklós (szerk.): Tárgyalkotó népművészet. Jelenlévő Múlt. Planétás Kiadó, Budapest, 1998. 352-357. oldal
  • Füvessy Anikó: Tiszafüred környéki kincskereső történetek. In: Novák László (szerk.): Hiedelmek, szokások az Alföldön 1. Arany János Múzeum Közleményei 7. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1992. 309-322. oldal
  • Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig. Szolnok megyei múzeumi évkönyv. Szolnok, 1981. 151-167. oldal
  • Füzessy Anikó: A tiszafüredi kerámia. Debrecen, 1993.
  • Füvessy Anikó: A tiszafüredi mázas kerámia stílusának kialakulása és a Katona Nagy fazekas dinasztia. Ethnographia 1979. 192-217. oldal
  • Gráfik Imre: Magyar nyereg – huszárnyereg – tiszafüredi nyereg – keleti kulturális örökség. Ethnographia CXII. évf. 2001. 81-124. oldal
  • Gulyás Éva: Egy 19. századi kéziratos gyógyítókönyv Mesterszállásról. In: Novák László (szerk.): Hiedelmek, szokások az Alföldön 1. Arany János Múzeum Közleményei 7. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1992. 401-425. oldal
  • Györffy István: Adalékok a Nagykunság régi földmíveléséhez. Ethnographia XLII. évf. 1931. 149. oldal
  • Györffy István: Adalékok a Nagykunság régi népéletéhez. Ethnographia XLII. évf. 1931. 36-37. oldal
  • Györffy István: Adalékok a Nagykunság régi pásztoréletéhez. Ethnographia XLII. évf.. 1931. 97. oldal
  • Györffy István: Egy régi jogszokás a Nagykunságon. Ethnographia XXXII. évf. 1921.
  • Györffy István: A farkasín, mint rontószer a baskíroknál és nagykunoknál. Ethnographia XLVIII. évf. 1937.
  • Györffy István: A nagykun tanya. Néprajzi Értesítő 1910. 129-148. oldal
  • Györffy István: A nagykun viselet a 18. században 1-2. Ethnographia XLXVIII. évf. 1937. 114-139; 362-371. oldal
  • Györffy István: A Nagykunság és környéke tűzhelyei. In: Juhász Antal (szerk.): Településformák, népi építészet, földművelés. Néprajzi szöveggyűjtemény. JATEPressz. Szeged, 2000. 81-86. oldal
  • Györffy István: A Nagykunság és környékének népies építkezése 1-2. Néprajzi Értesítő IX-X.1908-1909. 153-166; 30-40; 65-78. oldal
  • Györffy István: A Nagykunság és környékének népies építkezése 3-4. Néprajzi Értesítő X. évf. 1909. 40-40, 65-78. oldal
  • Györffy István: Nagykunsági fejfák. Néprajzi Értesítő VIII. évf. 1907. 94-105. oldal
  • Györffy István: Nagykunsági házoromdíszek. Ethnographia LXXVIII. évf. 1967. 263-268. oldal
  • Györffy István: Nagykunsági krónika. Nagy-Kertész, Karcag, 1922.
  • K. Csilléry Klára: Vázlatok Tiszaigar lakáskultúrájáról. Ethnographia LXIII
  • Katona Imre: A jobbágyok és cselédek büntetésének emléke a tiszaigari epikus hagyományban. Ethnographia LXI. évf. 1950. 75-81. oldal
  • Kimnach Ödön: Helynevekhez fűződő mondák Karcag vidékén. Ethnographia XIV. évf. 1903. 58-60. oldal
  • Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig. Szolnok, 1967.
  • Kovács Károly, Cs. – Oláh János – Kútvölgyi Mihály: Nagykunsági ízek. Hagyományos
    mai ételek. Timp Kiadó, Budapest, 2000.
  • Kresz Mária: Mezőtúr fazekassága 1813-1914. Budapest, 1978.
  • Kresz Mária: A Nagykunság fazekassága. Jászkunság, 1971. 148-157. oldal
  • Marjay Szabó László: A kunok betelepítése és az állandó szállások kialakítása a Nagykunság területén. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. évf. 97-106. oldal
  • Miskolczy László – Vargha László: A Nagykunság vidék népének építészete. Budapest, 1943.
  • Nagy Molnár Miklós: A karcagi fazekasság kezdetei. In: Lackovits Emőke – Viga Gyula (szerk.): Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére. Ethnika Kiadó, Debrecen, 2003. 59-64. oldal
  • Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18-20. században. Budapest, 1990.
  • Örsi Julianna: A műrokonság egyik formája Karcag társadalmában. Ethnographia LXXXV. évf. 1974. 354-366. oldal
  • Örsi Julianna: A nagykun társadalom a 18-19. században. In: Örsi Julianna (szerk.): A társadalom kihívásai – a mikroközösségek válaszai. Alföldi Könyvtéka Sorozat 2. Finta Múzeumért Alapítvány – Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2004. 187-217. oldal
  • Örsi Julianna: A Nagykunság mint néprajzi csoport. Karcag és környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata. Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 7. 1990. 347-366. oldal
  • Örsi Julianna: A Nagykunság néprajzi körülhatárolása. Tisicum 11. 1999. 93-96. oldal
  • Örsi Julianna: A Nagykunság néprajzi körülhatárolása. In: Örsi Julianna (szerk.): A társadalom kihívásai – a mikroközösségek válaszai. Alföldi Könyvtéka Sorozat 2. Finta Múzeumért Alapítvány – Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2004. 163-169. oldal
  • Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban. In: Balassa Iván – Ujváry Zoltán – Módy György (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1982. 651-662. oldal
  • Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. A vérségi kapcsolatok szerepe a változó társadalomban. Nagykun Kistérségi Tanulmányok 2. Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2003.
  • Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe 1. Túrkeve Város Képviselőtestülete, Túrkeve, 1992.
  • Örsdi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe 2. Túrkeve város Képviselőtestülete, Túrkeve 1996.
  • Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe 3. Túrkeve Város Képviselőtestülete – Túrkevei Kulturális Egyesület – Finta Múzeum, Túrkeve, 2000.
  • Pálfy Gyula: Túrkeve táncélete. Tánctudományi Tanulmányok 1990-0991. A Magyar Táncművészek Szövetsége, Budapest, 1992. 108-116. oldal
  • Szabadfalvi József: Adatok a karcagi mézeskalácsosság néprajzához. In: Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok. Officina Musei 7. Miskolc, 1998. 18-23. oldal
  • Szabó Antal: (szerk.): Fejezetek Törökszentmiklós történetéből 2. Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Törökszentmiklós, 2005.
  • Szabó Lajos: A kunhegyesi szegények és redemptusok ellentéte a XVIII-XIX. század fordulóján. Szolnok, 1966.
  • Szikszay Mihály: Kenderes. Száz Magyar Falu könyvesháza. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Budapest, 2000.
  • Szilágyi Miklós: Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok Megyei Tanács, Szolnok. 1966.
  • Szilágyi Miklós: A gabona nyomtatásának utóélete a kisújszállási parasztgazdaságban. Ethnographia CIV. évf. 1993. 415-421. oldal
  • Szilágyi Miklós: Hiedelem, rítus, elbeszélés. A „váltott gyermek” Kisújszálláson. In: Czövek Judit (szerk.): Imádságos asszony. Erdélyi Zsuzsa köszöntése. Gondolat Kiadói Kör – Európai Folklór Intézet, Budapest, 2003.
  • Szilágyi Miklós: A nagykun öntudat. Regio. Kisebbségi Szemle VII. évf. 1996/1. 44-63. oldal
  • Szilágyi Miklós: Néprajzi tanulmányok Kisújszállásról. Szolnok, 2008.
  • Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége. Kisújszállás társadalma és gazdálkodása egy száz évet élt parasztgazda emlékezetében. Budapest, 2006.
  • Szűcs Sándor: Háry János bajtársai. Verbunkos- és obsitos történetek a Nagykunságból. Jászkunsági Füzetek 3. Szolnok, 1956.
  • Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái. A Nagykunság és környéke néprajzának haladó hagyományaiból. Jászkunsági Füzetek 1. Szolnok, 1954.
  • Szűcs Sándor: A sámánizmus emléke a nagykunsági népi orvoslásban. In: A puszta utolsó krónikása. Alföldi Könyvtéka Sorozat 1. Finta Múzeumért Alapítvány, Túrkeve, 2003. 278-287. oldal
  • Tálasi István: A farkasín mint rontószer a nagykunoknál. Ethnographia XLIX. évf. 1938. 241-242. oldal
  • Tálasi István: A marha leütése és lefojtása a nagykunsági pásztoroknál. Néprajzi Értesítő XXIX. évf. 1937.
  • Vargha László: Egy nagykunsági tanya és kutatástörténete. In: Kecskés Péter (szerk.): Ház és Ember 3. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 1985. 59-73. oldal
  • Vargha László: Klasszicista jelleg a Nagykunság népi építészetében. Művészettörténeti Értesítő V. 1954. 81-98. oldal
  • Vargha László: A Nagykunság népi építészete. In: Karcagi várostörténeti tanulmányok. (szerk.: Bellon Tibor – Kaposvári Gyula.) Karcag, 1974. 77-99. oldal
  • Vargha László: A tilalmasi tanyák építkezése. Adatok a nagykunsági népi építkezéshez. Budapest, 1940.
  • Viga Gyula: Néhány adalék a Közép-Tiszavidék hagyományos árucseréjéhez, különös tekintettel Tiszafüredre. In: Petercsák Tivadar – Szabó J. József (szerk.): Tanulmányok a 80 esztendős Bakó Ferenc tiszteletére. Agria. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve XXXIII. évf. 1997. 437-448. oldal

3

 Hanglemezek
  • Magyar Népzenei Antológia, Digitális összkiadás. MTA. Bölcsészettudományi Kutatóközpont – FolkEurópa Kiadó. 2012. – 1. Tánczene, 2. Felföld.
Filmek - MTA BTK ZTI, Filmtár
  • Dévaványa (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1956. (csárdás; verbunk; friss csárdás) Ft.659.
  • Dévaványa-Pusztaecseg (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1954. Ft.227.
  • Dévaványa-Pusztaecseg (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1954. (juhásztánc; csárdás; mulatás) Ft.268.
  • Dévaványa-Pusztaecseg (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1954. Ft.382.
  • Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1951. (csárdás; férfi szóló) Ft.125.
  • Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1957. (férfi szóló; pásztortánc; kondástánc; csoportos férfitánc; csikóstánc) Ft.343.
  • Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1951. Ft.136.
  • Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 1956. (lassú verbunk; friss verbunk; lassú csárdás; friss csárdás) Ft.266.

YouTube filmek
  • Túrkeve Ft.266.4 – Verbunk 
  • Túrkeve Ft.266.7a – Lassú és friss csárdás